Családi házak építéséhez legalább részleges kiviteli tervek készítése szükséges. Sokszor feleslegesnek, pénzkidobásnak gondoljuk a kiviteli tervek készíttetését, hiszen néhány éve ez még fel sem merült egy kisebb lakóépület esetén. Azonban az elmúlt években sokat fejlődött az építőipar, számos új építőanyag jelent meg a piacon. Ráadásul rengeteg a silány minőségben, sokszor életveszélyesen rosszul megépített épület. A törvényalkotók ezért jelentős szigorításokat vezettek be.
Általánosságban elmondható, hogy az engedélyezési terv, ahogy a nevében is szerepel, csak az épület engedélyezhetőségéről szól, részletessége messze elmarad a kiviteli terv szintjétől. Csak az építész kiviteli tervet figyelembe véve, ha kiterítenénk egymás mellé ugyanazon családi ház kiviteli- és engedélyezési terveit a kiviteli tervek minimum húszszor akkora területet foglalnának el.
A kiviteli terv minden szerkezeti, műszaki kérdésre megoldást ad. Hiányában elkerülhetetlen az építkezés közbeni kivitelezői rögtönzés, ami nem mindig vezet jó eredményre. Kivitelezési hibák a legtöbb esetben kiviteli terv nélkül megvalósult épületek esetén fordulnak elő.
A kiviteli terv családi ház esetén az engedélyezési tervnél sokkal részletesebben tartalmazza az alábbi építészeti és statikai terveket:
- alaprajzokat
- homlokzatokat
- metszeteket
A kiviteli terv továbbá tartalmazza az alábbi, az engedélyezési tervben egyáltalán nem szereplő terveket:
- alapozási tervet
- további metszeteket
- fedélszék (tetőszerkezeti) tervet
- tető felülnézeti tervet
- padlástéri alaprajzot
- homlokzati burkolat kiosztási tervet
- födém tervet
- vasalási terveket (födém, gerendák, koszorú, aljzatok)
- zsaluzási tervet
- lépcső tervet
- kerítés tervet
- részletrajzokat (minden eltérő csomópontról, kb. 10-15 db)
- lakatos konszignációt
- nyílászáró konszignációt
További szöveges munkarészek (engedélyezési tervben szintén nem szerepelnek):
- részletes műszaki leírás, konkrét építőanyag minőségekkel
- részletes rétegrendek, utasítások
- mennyiségszámítást a beépítendő szerkezetekkel
- költségvetés kiírás
Általában javasolt, hogy legalább a fűtési rendszerről, illetve magasabb igényszint esetén az erősáramú és gyengeáramú elektromos hálózatokról is készüljön kiviteli terv. Ezeken a területeken ugyanis nagyon gyors a technikai fejlődés, amit a kivitelezők gyakran nem követnek, és „megszokásból” rosszul méretezett, rosszul működő rendszerek készülnek. A közműszolgáltatók általában megkövetelik kiviteli terv készítését a gázhálózatról és a víz-csatorna hálózatról is. Ez szolgáltatóként változó, az épületgépész tervező pontosan ismeri a helyi követelményeket. Amennyiben a családi ház építtetője szaktervezőkkel (statikus, gépész, elektromos) is készíttet kiviteli tervet, akkor az épületbe betervezett összes építőanyag, szerkezet (például a villanykapcsoló is) szerepelni fog a költségvetés kiírásban. Fontos hangsúlyozni még egyszer, hogy minden, ami a kész házhoz kell, tételesen szerepel benne. Nagyságrendileg ez 500 tételt jelent egy normál családi háznál. Ebből következik, hogy amikor az építtető vagy annak megbízottja árajánlatot kér több kivitelezőtől, mindegyik kivitelező pontosan ugyanarra ad ajánlatot. Minden más esetben elkerülhetetlen, hogy a kivitelezők más-más minőségű házakra adjanak ajánlatot. Annak a kivitelezőnek, aki rosszminőségű, silány anyagokkal számol, természetesen kedvezőbb lesz az árajánlata annál, mint aki elvárható, minőségi anyagokkal és szerkezetekkel kalkulál. A végeredményt természetesen mindenki el tudja képzelni mindkét esetben.
Kiviteli terv szükséges a fenti jogszabály szerint az alábbi esetekben szakáganként:
- 300 m2-nél nagyobb (falakkal együtt számolva, összes szint területe) épület
- monolit vasbeton szerkezetek
- 5,40 m-nél nagyobb kiváltás
- előregyártott szerkezeteknél 6,60 m fesztáv felett
- tetőszerkezetekről 6,00 m fesztáv felett
- 30 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő (pl. kazán) beépítése
- 7 kW-nál nagyobb teljesítményű (pl. klíma) berendezés beépítése
A kivitelezés lebonyolítását a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet szabályozza. Tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevők feladatait és kötelezettségeit, továbbá azt, hogy mikor kell kiviteli tervet készíteni.