Városmajor Stúdió Építész Iroda


ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK

Nincs tisztában a különböző engedélyezési eljárásokkal? Nem igazodik el a jogszabályok között?
Mi összeszedtük Önnek a legfontosabb tudnivalókat, amikkel érdemes tisztában lenni.

Az illetékes építésügyi hatóság az engedély megadásáról a tervező által készített engedélyezési tervdokumentáció alapján dönt. Általánosságban elmondható, hogy az építési hatóság és egyéb szükséges hatóságok a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést vizsgálják. Az alábbi leírás a leggyakoribb eseteket ismerteti a teljesség igénye nélkül. Részletesen lásd a 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendeletben.

Az engedélyezési tervek fajtái:

  • Fennmaradási engedélyezési terv:

- Akkor szükséges, ha az építkezés építési engedély nélkül, vagy attól eltérően történt. Ha így épült, és már elkészült, fennmaradási engedélyt kell kérni. Amennyiben még nem készült el teljesen, akkor fennmaradási és továbbépítési engedélyre van szükség.

- Akkor adható meg, ha új építési engedélyezéssel is engedélyezhető lenne.

- Az építési hatóság a fennmaradási határozattal dönt az építésügyi bírságról is.

- A fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A bírság megfizetéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély kapható.

- A hatóságnak 45 napon belül kell meghoznia döntését, melybe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatóságok bírálati ideje.

- Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet.

- Az építésügyi bírság alapja az építmény számított értéke. Az építmény számított értéke az elkészült, kivitelezés alatt álló, megsemmisült építmény, építményrész rendeltetéséhez, a megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti egységár, és az építmény, építményrész, a megmozgatott földmennyiség - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció, felmérés alapján számított - bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének (vagy az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények alapterületének), magasságának, darabszámnak szorzata.

- A bírság mértékét - a 2. mellékletben rögzített, készültségi fokhoz kapcsolódó szorzószámok figyelembevételével - a 3. melléklet szerinti eljárási szabályok alapján kell kiszámítani. A bírság összegét az alábbi %-os értékek alapján kell meghatározni: engedély nélküli építés esetén 50%, engedélytől eltérő építés esetén 40%, engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%, bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%.

 

  • Bontási engedélyezési (és bejelentési) terv

- Bontási munkák végzése bontási engedély vagy bejelentés megléte esetén történhet.

- bontási engedély: az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása, továbbá zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül, és egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén;

- bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett): az 500,0 m3-es és annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú építmény bontása, ideértve a lakóépületet is, illetve amely azbesztet tartalmaz.

- A hatóságnak 22 napon belül kell meghoznia döntését, melybe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatóságok bírálati ideje.

- Az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, továbbá az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.

- A bontási engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül a bontási tevékenységet nem kezdték el, és az engedélyt nem hosszabbítatták meg.

 

  • Építési bejelentési terv

Az alábbi - kisebb léptékű - építési munkák bejelentés alapján végezhetőek:

- A telek természetes terepszintjének 1,0 m-nél nagyobb, de 2,0 m-nél kisebb, végleges jellegű megváltoztatása.

- 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó új, önálló égéstermék-elvezető létesítése.

- Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas, vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.

- Építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény építése, elhelyezése.

- A rendezett terepszinttől számított 2,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése.

- Az épület homlokzatára szerelt, vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m vagy annál nagyobb kiállású vagy 30,0 m2 vagy annál nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.

- Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m, vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 25,0-50,0 m2 közötti vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

- 50,0-100,0 m3 közötti térfogatú, vagy 1,0-2,0 m közötti mélységű magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

Az építkezés a bejelentéssel egyidejűleg megkezdődhet.

 

  • Egyszerűsített építési engedélyezési terv

- Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építése.

- 6,0 m építménymagasságot meghaladó új, önálló égéstermék-elvezető létesítése.

- A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan, egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan.

- 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, vagy 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése.

- A 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.

- Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot, vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.

- A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal építése és legalább egy ilyen méretű támfal által határolt támfalgarázs építése.

- Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 50,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

- 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen vagy az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt területen. Beépítésre szánt területen 50,0 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése.

- 100,0 m3 -nél nagyobb térfogatú vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú épített kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

- Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

- A hatóságnak 10 vagy 22 napon belül kell meghoznia döntését (az eljárás típusától függően), melybe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatóságok bírálati ideje.

 

  • Építési engedélyezési terv

- Minden olyan építés esetén, ami nem tartozik a fentebb említett esetekhez, illetve azoknál nagyobb léptékű munkáknál építési engedély szükséges. Általánosságban elmondható, hogy az épületek építése, bővítése ide tartozik.

- A hatóságnak 45 napon belül kell meghoznia döntését, melybe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatóságok bírálati ideje.

- Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és az engedély hatályát nem hosszabbították meg.

 

  • Elvi építési engedélyezési terv

- Az elvi engedélyek lényege, hogy a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e végleges engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részéről kötelező jellegű.

- Az elvi építési engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges, vagyis akár a tulajdonos hozzájárulása nélkül is megszerezhető. 

- A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig hatályos.

- Mi történik akkor, ha az elvi engedély érvényességi ideje alatt megváltozik a jogszabály? Semmi, ez is az elvi engedély egyik jelentősége. Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során ugyanis - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

- Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.

- A hatóságnak 22 napon belül kell meghoznia döntését, melybe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatóságok bírálati ideje.

 

  • Használatbavételi engedély

- Az építési engedélynek megfelelően elkészült épületbe a jogszabályok szerint csak használatbavételi engedély birtokában lehet beköltözni. Használatbavételi engedély nélkül például a társasházi lakásunk sem lesz a külön tulajdonunk, mivel az új házat sem tüntetik fel az ingatlan-nyilvántartásban. A hétköznapi életben ezt az engedélytípust lakhatási engedélynek szokták nevezni.

- Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt engedély nélkül ad vagy vesz használatba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

- A használatbavételi engedélyezéshez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges.

- A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított 22 munkanapon belül kell meghozni.

- A használatbavételi engedély kérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell: 1. Ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. 2. A felelős műszaki vezető nyilatkozatát. 3. Az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított. 4. Az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. 5. Ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban).


Fontosabb építésügyi vonatkozó jogszabályok:

- 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény vagy Étv.)

- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK vagy az országos településrendezési és építési követelményekről)

- Helyi építési szabályzat és szabályozási terv (településenként különbözik)

- 2004. évi CXL. törvény (Ket. vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól)

- 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr. vagy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)

- 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről)

Vissza